Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A reinkarnáció egyáltalán nem régi távol-keleti elképzelés

3.jpg

 

 

 

 

 

 

Sokakat foglalkoztat, hogy valójában mi lesz velünk a halálunk után. A lélekvándorlás, vagy latinul reinkarnáció (jelentése: újra megtestesülés) követői szerint új testben születünk újjá.

A reinkarnáció filozófiai vagy vallási fogalom, amelynek fő tana, hogy az élőlények lelke a fizikai test halála után egy másik testbe vándorol, és emberi, állati vagy növényi alakban újra megszületik. A lélekvándorlás az indiai eredetű vallások – buddhizmus, hinduizmus – központi tétele, de más népeknél is megtalálható.

A reinkarnáció tana igen ősi, és azt hirdeti, hogy minden ember olyan helyzetbe születik, amelyet múltbeli karmái formáltak. A fizikai test meghal és felbomlik, de az ember tetteinek lenyomata megmarad, ezek alapján születik újjá.

 

Órigenész ókeresztény teológus, szentírás-magyarázó a 3. században azt írta: „A gonoszra való hajlam miatt bizonyos lelkek (…) testet öltenek, először emberit, majd oktalan szenvedélyeik miatt – emberi életük kiszabott idejének letöltése után – különféle állatokká változnak, ahonnan tovább süllyednek (…) a növényi élet szintjére. Ebből az állapotból ugyanazokon a szinteken keresztül újra felemelkednek (…)”. Az ókori görög filozófusok közül Szókratész és Platón is beépítette tanai közé a reinkarnációt, amely iránt a reneszánsz korában újra feléledt az érdeklődés.

Ebben jelentős szerepe volt Itália vezető filozófusának és költőjének, Giordano Brunónak, akit végül az inkvizíció máglyáján égettek el nézetei miatt.

 

Gauguin is hitt benne

A filozófusok mellett több művészt, közéleti személyt is foglalkoztatott a lélekvándorlás. Paul Gauguin is hitt abban, hogy halála után az ember addigi tettei alapján „él tovább”. A festő a Tahitin töltött utolsó éveiben megírta, hogy amikor a fizikai organizmus felbomlik, a lélek tovább él.

„Ezt követően felvesz egy másik testet, s érdeme vagy érdemtelensége szerint felemelkedik vagy lesüllyed.”

 

Az amerikai autómágnás, Henry Ford 26 éves korában fogadta el a reinkarnáció tanát, és ezt meg is fogalmazta: „(…) A zsenialitás nem más, mint tapasztalat. Néhányan azt hiszik, hogy adottság vagy tehetség, de valójában sok-sok élet hosszú tapasztalatának a gyümölcse”. Bizonyára többen átélték már – akár álmukban – azt az érzést, hogy „én itt már jártam valamikor, ez nekem ismerős” – vagyis én valamilyen formában már korábban is létezhettem.

 

Jung és az örök én

Carl Gustav Jung, az egyik legnagyobb hatású modern pszichológus vezette be az örök én fogalmát, mondván: „jól el tudnám képzelni, hogy éltem már régebbi évszázadokban, és itt olyan kérdésekbe ütköztem, amelyeket akkor még nem tudtam megválaszolni. Újra kellett születnem, mert a rám bízott feladatot nem teljesítettem”.

 

A követők szerint a reinkarnáció az emberi fejlődést szolgálja. A szabályos fejlődés érdekében az embernek minden tudatállapotot meg kell tapasztalnia, ezért nagyjából 2160 év alatt legalább kétszer meg kell testesülnie, többnyire egyszer férfiként, egyszer pedig nőként. A Biblia tagadja a lélek halhatatlanságát. Az első emberpár, Ádám és Éva előtt ott volt a lehetősége, hogy megszerezze, de a bűnbeeséssel elvesztették azt. A Biblia szerint amikor az ember meghal, teste visszatér a földbe, ahonnan származik, lelke, az „élet lehelete” pedig visszaszáll Istenhez, aki adta azt.

 

Dalailáma-választás

A mindenkori dalai láma kiválasztásának alapja a lélekvándorlás, ezt a címet a spirituális vezető következő reinkarnációjának adományozzák. A mostani utóda a 15. dalai láma elnevezést viseli majd.

Környezete a reinkarnációra utaló jelet már a vallási vezető haldoklása során figyeli: nincs-e valamilyen utalás az eljövendő utód születési helyére vagy valamely ismertetőjelére. A dalai láma ugyanis maga választja meg, hol, milyen formában és kiben fog újjászületni. Halálát követően a szerzetesek golyókba helyezik az égtájak nevét, majd imamalomban megpörgetik. Ha a kieső golyóban levő égtájat az elhunyt is említette, a vezető lámák keresni kezdenek egy gyermeket. A keresés több évet vesz igénybe. Az újjászületettet Lhászába viszik, és ott a többi láma tanítja őt.

A jelenlegi láma, Tendzin Gyaco születésekor, 1935-ben a csillagok a szülőházára mutattak, ám nem ő volt az egyetlen kiválasztott, ezért fel kellett ismernie azokat a személyeket és tárgyakat, amelyek az előző életében a legkedvesebbek voltak számára. Ekkor két és fél éves volt, és ötévesen Tibet vallási és a világ spirituális vezetőjévé vált.

 

 

 

 

Forrás: https://vilagfigyelo.com

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.